A Bootstrap-ot  Twitter Bootstrap néven tették közzé open-source licenszel, egyébként ezt a rendszert még Mark Otto és Jacob Thornton fejlesztette ki a Twitternél 2011-ben. Mára három verziót is megélt már, sőt a negyediken dolgoznak a fejlesztők.

A Bootstrap tehát egy előre megírt eszközkészlet, melyet – mivel meglévő tudásra alapoz - gyorsan elsajátíthatunk és használatba is vehetünk. A Bootstrap CSS tulajdonságok és a HTML struktúra mellett nem is egy JavaScript bővítménnyel is bír, melyek legfőbb erénye a rugalmasság. A rendszer a fejlesztése során levetkőzte gyermekbetegségeit, a hármas verzió például már Mobile first „módban” készült. Képzetlen „felhasználói kezek” nyomán sajnos kialakult róla egy, egy kaptafás kép is: avatott szemek rögtön kiszúrják, hogy ha csak félig hozzáértők használták a Bootstrap rendszerét és beskatulyázták az így készült oldalakat.

Mint említettük használata már meglévő tudásra alapoz, ezért is terjedt el a köztudatban, hogy csak kezdők használják. Talán a Popular Marketing rá a példa, hogy ez nem így van. Mi ugyanis nem vagyunk kezdők a szakmában, viszont bármilyen rendszer használatánál – a Bootstrap esetében is – elmélyedünk annak tanulmányozásában és megfelelő tudással és a megfelelő pontokon hívjuk segítségül. Azt tudjuk, hogy erényei közé tartozik a folyamatos, professzionális szakemberek által gründolt fejlesztés, a részletes dokumentáció, a már említett Mobile first hitvallás és a JavaScript bővítmények, míg a hátrányai közé csupán a már szintén említett egy kaptafás szemlélet és teljes forrásfájl tömörített méretének „aprósága” sorolható.

Érdemes tehát használni ezt a rendszert, de csak úgy érünk el vele jól látható – és itt a szó szoros értelmében kell venni a láthatóságot – eredményt, ha kellő körültekintéssel állunk hozzá, elemeit beépítjük komplett tudásunkba.